Spanyolország - Szaúd-Arábia 3 - 2
A selección legalább olyan kényelmes tempóban látott hozzá első felkészülési meccséhez szombaton, mint amilyen kényelmes tempóban ez a poszt megíródott róla. Nem igényel különösebb írói bravúrokat az összecsapás színvonalának képszerűsítése, úgyhogy elöljáróban rövid leszek: szar volt. Ám mielőtt az ellendrukkereket a káröröm, a szurkolókat pedig a pánik heve ragadná magával, olvassanak csak tovább.
A spanyol szövetség három barátságos mérkőzést zsírozott le Del Bosque fiainak a világbajnokságot közvetlenül megelőző időszakra, világos koncepcióval: bemelegítésnek jó lesz Szaúd-Arábia, komolyabb erőfelmérőnek elmegy Dél-Korea, Lengyelország ellen pedig jöhet a jutalomjáték, már spanyol felségterületen. Ez utóbbi már csak azért is frappáns ötlet, mert a spanyol csapatnak az egyetlen európai csoportellenfél, Svájc ellen indul majd a torna, ehhez pedig megfelelő útravalóul fog szolgálni a velük nagyjából egy súlycsoportban lévő polákok nyilvános felkoncolása a hazai közönség előtt.
Azonban addig még túl kellett esni az arabokon, Dél-Korea pedig csütörtökön teszi majd tiszteletét Innsbruck-ban, ahol ezt a meccset is játszották, Ausztriában található a spanyol edzőtábor ugyanis. Del Bosque a média fárasztó lihegésétől elszigetelve, nyugodt körülmények között szeretett volna készülni a csapattal, ami teljesen érthető - gondoljunk csak a legutóbbi világbajnokság brazil csapatára, amelyik top favoritként érkezett, aztán több cikk szólt Ronaldinho titkos barátnőjéről, mint a nem létező taktikáról (ez nyilván nem történt volna meg, ha Parreira is betiltja a webkettőt). Mindenesetre múlt csütörtökig még odahaza, Las Rozas-ban tréningeztek a srácok, és csak pénteken tették át székhelyüket Ausztriába, tehát mondhatjuk, hogy csak úgy beestek a stadionba Szaúd-Arábia ellen, a vb-alapozás legkorábbi fázisában. Végeredmény: egy majdnem nézhetetlen meccs, ami elsősorban Del Bosque és a cserejátékosok érdekeit szolgálta, nem pedig a nézőkét.
Szóval bágyadt lébecolással indult a buli, spanyol részről Casillas, Arbeloa, Puyol, Piqué, Ramos, Busquets, Xabi Alonso, Xavi, Iniesta, Silva és Villa erőlködött kezdőként a pályán 4-2-3-1-es formációban, két szűrővel a védelem előtt, Iniestával a bal, Silvával pedig a jobb szélen (ha pedig valaki perverz késztetést érezne efféle tudás birtoklására, annak itt a szaúdi kezdő is: Waleed Ali, Abdulla Suhail, Osama Hawsawi, Kamil Al Mousa, Mishal Al Saeed, Ahmed Ateef, Saud Ali Khariri, Ahmed Darwesh, Abdoh Autef, Sultan Al Namare, Ahmed Al-Fraidi). A meccs történései és tanulságai zanzásítva:
- Már az elején sikerült benyalni egy gólt Ali Babáéktól, Casillas futott alá/mellé egy szögletnek, Osama Hawsawi büntetett (0-1). Legnagyobb sajnálatomra Iker eddig pontosan annyira tűnik idegesnek és zavart tudatállapotúnak, mint a szezonja nagy részében.
- Az arab gólt leszámítva bő húsz percig nem történt semmi, amikor nem fogjátok kitalálni, hogy kit vertek orrba máris. Igen, Busquets tényleg nem bírja ki még egy felkészülési mérkőzés első félóráját sem anélkül, hogy ne történne vele valami, ami heves fetrengésre kényszeríti. Mondjuk jelen esetben nem nagyon tehetett a dologról, amennyiben a karmát figyelmen kívül hagyjuk persze. A játéka egyébiránt felejthető volt.
- A címben szereplő 20% első felét Iniesta szolgáltatta, amikor egy trademark labdát kézbesített Villa fejére az első félidő 30. percében (1-1), ráadásul végig veszélyesen mozgott a balszélen. A sérülése úgy tűnik már teljesen a múlté, ezt a megállapítást pedig el is könyvelhetjük a meccs legnagyobb pozitívumaként. Silva sem teljesített rosszul a jobb oldalon, viszont ennek az egycsatáros felállásnak máris láthatóvá vált az egyik hibája: ha Iniesta és Silva állandóan az erősebbik lábukra, befelé cseleznek, akkor a széleken felszabaduló üres területekre beinduló szélsőbekkek hiányában a védelem összetömörítése semmit sem ér. Márpedig az enervált Arbeloa nem tette különösebb tanúbizonyságát támadó ambícióinak, Sergio Ramos pedig pontatlanul, sok hibával játszott a túloldalon, bár szöglet utáni fejesből többször is veszélyeztetett.
- A másik 10% Xabi Alonso nevéhez fűződik, aki egy jól eltalált távoli lövéssel módosította 2-1-re az eredményt az 57. percben. Xabi ezen kívül is korrekt teljesítményt nyújtott, viszont a két védekező középpályást alkalmazó rendszer meglehetősen kezdetleges állapotban leledzik egyelőre, legalábbis ezen a meccsen semmivel sem sikerült jobban tehermentesíteni a védelmet, mintha csak egy szűrő lett volna a pályán. Al-Namare arab csatárfenomén egy ízben üres kapus ziccerig cselezhette magát a döglassúnak tűnő Piqué asszisztálásával, majd megijedt a nagy lehetőségtől, hogy ő itt BL-győztes játékosokból csinálhat hülyét, és előzékenyen az oldalhálóba lőtt. A vb-n senki sem lesz ilyen nagylelkű ám.
- Élete első válogatott meccsét pipálhatta ki csereként beállva Pedro és Javi Martínez is, előbbi a bal oldali támadó szerepkörében villantott egy-két jó cselt, lövőhelyzetig sajnos nem jutott, utóbbi középső középpályásként egyetlen értékelhető labdaérintése alkalmával kiharcolt egy szabadrúgást veszélyes helyről. Ekkor Del Bosque már 4-3-3-ban játszatta csapatát: a támadósor jobb szélére bejött Jesús Navas, aki lelkesen, de pontatlanul ívelgette a beadásokat középre, viszont akadt egy veszélyes lövése a rövidre, amit a szaúdi kapus bravúrral védett.
- Az arabok játéktudásukat tekintve egyelőre nagyon távol vannak az európai élvonal szintjétől, fetrengésben és mákolásban már annál közelebb. A 73. percben az Al-Namare hátáról beflipperezett gólra még Pippo is elismerően csettintene (2-2).
- A védelem bal oldalán Del Bosque kipróbálta Capdevilát, aki jóval agilisebbnek tűnt a csere után jobb szélre áthelyezett Arbeloánál, Marchena pedig középső védőként kapott szerepet Piqué mellett, és kivételesen nem cseszett el semmit. A meccset végül a Villa helyére beálló Llorente fejese döntötte el Xabi Alonso szögletéből, már a hosszabbításban (3-2).
- Fabregas nem lépett pályára, habár a legfrissebb infók szerint tökéletesen felépült a sérüléséből, és rendesen végigcsinálja az edzéseket a többiekkel, aki tehát az ő bájosan retardált mosolyára kíváncsi válogatott mezben, az bizakodóan tekinthet a csütörtöki meccs elé. Torres rehabilitációja is jól halad, állítólag az első csoportmeccs idejére már tökéletesen fitt lesz, a formája persze más kérdés.
Nem maradt le tehát senki semmiről, Del Bosque viszont választ kaphatott néhány kérdésére mind a Torres-t esetenként nélkülözni kényszerülő taktikai hadrendet, mind a padra szánt játékosok használhatóságát és harci kedvét illetően. A 4-2-3-1 egyelőre nagyon csikorog, ám felesleges messzemenő következtetéseket levonni az alapozás ilyen korai szakaszában lejátszott első barátságos mérkőzéséből. Még akkor is, ha sikerült két gólt kapni Szaúd-Arábiától, akiknek a legnevezetesebb eredménye egy nyolc gombócos fagyi a németek ellen.
Cserék:
Puyol < > Marchena (60')
Sergio Ramos < > Capdevila (60')
Iniesta < > Jesús Navas (60')
David Silva < > Pedro (60')
David Villa < > Fernando Llorente (70')
Xavi < > Javi Martínez (75')
Gólszerzők: David Villa (30'), Xabi Alonso (57'), Llorente (90+1') illetve Hawsawi (15'), Al Namare (73')
Holnap tehát Spanyolország - Dél-Korea, és mivel ebben az esetben az ellenfél is világbajnoki résztvevő, a szombatinál lényegesen keményebb, egyben szórakoztatóbb meccs is várható. A kezdőrúgás időpontja: 18:00.