Ha írnék egy kézikönyvet kezdő focibuzik számára a játék köré szövődő mítosz értelmezéséhez, akkor valamelyik korai fejezet biztosan a következő aranyszabály megfogadására buzdítana: soha, mondom, SOHA ne hagyatkozzatok a játékosnyilatkozatokra. És itt hivatkozási pontként megadhatnám például 2010-ből Fernando Llorente véleményét a spanyolok első vb-meccséről - "Svájc nehéz ellenfél, és 100%-ot kell nyújtanunk ellenük" -, vagy David Villa eszmefuttatását, amely szerint ez a csoport versenyképes. Aha.

Persze a sorok között olvasva dekódolhatjuk az efféle dumák reális üzeneteit is, szerencsére pont kéznél van a Profi közhelyek profiknak szótáram, úgyhogy fordítanám a fentieket konkrétan: "Nevetségesen szar csoportba kerültünk, de nem szeretnénk szénné égni, mint a franciák 8 éve, úgyhogy a legjobb tudásunk szerint igyekszünk alázattal és tisztelettel hozzáállni ellenfeleinkhez, és megpróbálunk nem röhögni, amikor az ötödik gólt is berámoljuk nekik, OK?". Azért azt tisztázzuk, hogy a selección gyakorlatilag bármelyik csoport tagjaként a legnagyobb eséllyel pályázna a pole pozícióra, de így, hogy ezeket dobta a gép, leginkább az egyenes kieséses szakaszra való felkészülésről fog szólni a három mérkőzés. A papírforma szerint portugál, olasz, és német hullákkal kell majd kikövezni a johannesburgi döntőbe vezető utat, van is mire felpörögni tehát, főleg a fritzek smirglizős formáját elnézve.

Nem csak az ellenfelek erőssége, de a meccsek időrendi sorrendje is kényelmes bizonyos szempontból, hiszen a talán legnehezebb falatot, Chilét kell majd be-, azaz kitömni utoljára, addigra pedig már régen el fog dőlni a továbbjutás. Más szemszögből vizsgálva a kérdést azért annak a vélekedésnek is van némi létjogosultsága, hogy talán jobb lett volna Honduras a végére, hogy a B csapattal is könnyedén lehessen behúzni a csoportelsőséget. Valójában persze tökmindegy, ez egy nagyon sima csoport en bloc, tehát kínos lenne 9 pont alá adni. Na kuss, lássuk az étlapot:
 

SVÁJC - 06-16 16:00
FIFA-rang: 24.
Szánnivalóan gyenge selejtezőcsoportból jutottak ki Dél-Afrikába, legnagyobb ellenfelük az impotenciát már az idei vb-n is büszkén promótáló Görögország volt, szóval a halálos hatos többi tagját külön említés nélkül is hozzá tudjuk képzelni. A FIFA világranglistájának előkelő, 127. helyén trónoló Luxemburgtól sikerült kikapniuk hazai pályán 2-1-re, ez a csúcsteljesítmény még a magyar válogatott, emlékét azóta is szívünk alatt hordozott máltai tündöklését is elhomályosítja, le a kalappal. Aztán valahogy csak összehozták, ilyen nívós edzővel érdekes is lett volna a kudarc, Ottmar Hitzfeld ugyanis a nemzetközi edzőkamara mélyen és joggal megbecsült tagja, a Bayern Münchennel BL-t is nyert anno. A keze alatt megformázott svájci csapattól tehát joggal várhatunk németes precizitással kivitelezett, katonás fegyelemmel megszervezett csapatjátékot, ami ha nem is elég a spanyolok megszorongatásához ezekkel a játékosokkal, a második helyre azért fogcsikorgatva odaérhetnek vele. 4 éve a németországi vb-n - még Hitzfield nélkül - például bemutatták azt a bravúrt, hogy kapott gól nélkül estek ki a tornáról Ukrajna ellen, egy azóta is rémálmainkban kísértő nyolcaddöntő tizenegyespárbajában. Igazi európai másodvonalas kerettel rendelkeznek, a legtöbb játékosuk a Bundesliga középcsapataiban és a hazai bajnokságban játszik, de elvétve találhatunk köztük a Serie A-ból már ismerős arcokat is. Nemzeti hősük és első számú csatáruk a csapatkapitány Alexander Frei, aki a szép dortmundos évei után tavaly kisebb meglepetésre már 30 évesen hazahúzott a Basel-be levezetni, és rendkívül csinos gólátlagot tudhat magáénak a válogatottal, az egyetlen probléma vele (számunkra pedig öröm), hogy Xaviék ellen biztosan nem fog pályára lépni, mivel rossz szokásához híven újfent lesérült a szerencsétlen. Érdemes még kiemelni a kapust, Diego Benaglio-t, aki a Wolfsburggal idén a BL-ben is szerepelt, és a Bayer Leverkusen kiváló szélső középpályását, a figyelemfelkeltő vb-produkciók előállításához legjobb korban lévő Tranquillo Barnetta-t. Frei-t a spanyolok ellen pótolhatja a címeres mezben elnyűhetetlen csataló, Hakan Yakin, és a selejtezők során virgonckodó, de még Yakinnál is vénebb Blaise Nkufo is, majd meglátjuk. A legnagyobb nevű klubot megjáró svájci játékos az utóbbi években kétségkívül Philippe Senderos volt, aki hosszú éveken át tesztelgette az Arsenal szurkolóinak idegrendszerét lassúságával, ostobaságával és tehetségtelenségével a középső védő posztján. Megkönnyebbülésükre ma már a Fulham játékosa, és fiatal kora ellenére a svájci védősor messze legtöbb élvonalbeli tapasztalattal bíró tagja a laziós Lichtsteiner mellett.
Esélyeik a selección elleni pontszerzésre: 30% - A második bekapott gól után talán feladják majd végre, bár Hitzfeld szeme sosem áll jól.
Közepesen izgi spanyol kapcsolat: Tudtátok, hogy az FC Barcelonát egy bizonyos Joan Gamper, eredeti nevén Hans Kamper svájci származású úr alapította? Nem? Akkor keressétek meg a Barca klubcímerében a svájci motívumot. És azon gondolkodtatok már, hogy miért pont gránátvörös-kékben játszanak?
 

HONDURAS - 06-21 20:30
FIFA-rang: 38.
A csoport pofozógépe az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó farvizén evezett be a vb-re, véres csatában megelőzve Costa Ricát, valamint Trinidad és Tobagót. Azért nem kell őket annyira lenézni, akad pár, a vb mezőnyében is értékelhetőnek mondható játékosuk, még ha olyan szintű nem is, mint 4 éve Trinidadnak a manchesteri legenda Dwight Yorke volt. David Suazo például nem egy rossz csatár, tapasztalt Serie A-róka, megjárta az Intert is, a középpályán Wilson Palacios pedig a Premier League egyik feltörekvő fiatal tehetsége, jelenleg a Tottenham tagja. A védősoruk azonban hihetetlenül gyér merítéssel bír, a többség a hondurasi bajnokságban nyomja, Mauricio Sabillón pedig konkrétan a kínai másodosztályból pottyant ide, legjobb tudomásom szerint ott meg nem sok Torres-szintű szupercsatár szaladgál, szóval sok szerencsét a csórikámnak.
Esélyeik a selección elleni pontszerzésre: 3% - Isteni csoda kellene már ahhoz is, hogy egyáltalán gólhelyzetük legyen, 5-0 a tippem ellenük, alsó hangon.
Közepesen izgi spanyol kapcsolat: Honduras spanyol gyarmat volt, a bunkó nyugatiak lerohanták őket is, függetlenségüket 1838-ban vívták ki.


CHILE - 06-25 20:30
FIFA-rang: 18.
Az eddig meglepően gólszegény, unalmas világbajnokságnak pontosan a Chiléhez hasonló bátrabb felfogású középcsapatokra lenne szüksége jelen pillanatban, szóval ha történetesen nem szurkolnánk a spanyoloknak, mindenképpen lehetne némi bizodalmunk a játékoskorában rokonszenvesen Őrültnek becézett argentin edző, Marcelo Bielsa válogatottjában. Dungához hasonlóan ő is védekező poszton játszott egykoron, viszont a surmó, a játékos brazilokból kockafejű németeket faragó kollegájával ellentétben ő nem fogja vissza a támadójátékot holmi péniszirigységből, sőt. Tiszteletreméltó eredménnyel jutottak tovább a dél-amerikai selejtezőcsoportjukból, mindössze egy ponttal maradtak le Brazíliától, és 1 híján ugyanannyi gólt is lőttek, mint ők, Maradona gyengus, de világsztárokat felvonultató Argentínájára pedig 5 pontot vertek, hazai pályán el is páholták Messiéket. A selejtezőbeli statisztikájukból (32 lőtt és 22 kapott gól) is világosan látszik, hogy preferálják a bátor támadófutballt, aminek röviden annyi lényege, hogy több gólt kell lőniük, mint amennyit kapnak. Általában 4-3-3-ban játszanak, és bár ez az offenzív felfogás a spanyolok ellen csúfos következményekkel is járhat, ha Svájc mechanikus focija nem fog ki rajtuk, simán továbbmehetnek a második helyen. Legjobb játékosuk talán a csatár Humberto Suazo, aki 10 találatával a dél-amerikai selejtezők gólkirálya lett, gyorsan le is nyúlta magának a spanyol első osztályú Zaragoza, egyelőre csak kölcsönbe. Két ifjú titánra érdemes még odafigyelni, egyikük a 21 éves szélső támadó Alexis Sánchez, aki az Udinese-ben edződik már egy ideje, másikuk pedig a csapat irányító középpályása, Matías Fernández, akit akkora tálentumként tartottak számon annak idején, hogy állítólag a Real Madrid és a Chelsea is körbeszaglászta. Végül a Villarreal-ban kötött ki, ahol két szezon alatt nem tett különösebben jó benyomást a spanyol szurkolókra, szóval elhúzott Portugáliába a Sporting Lisszabon csapatához, ahol szintén gondjai vannak a kezdőcsapatba kerüléssel. A klubfociban láthatóan az elkallódó tehetség státuszával flörtölő Matías a nemzeti csapatban ellenben szárnyal, a selejtezőbeli küzdelmekből 4 góllal és 7 gólpasszal vette ki a részét, úgyhogy jobb lesz vele vigyázni, nehogy már azt higgye ez a suhanc, hogy a vb-n eladhatja magát.
Esélyeik a selección elleni pontszerzésre: 30% - Ha szokásuk szerint támadó felfogásban lépnek majd pályára, kinyíló védelem mellett teljesen sansztalanok lesznek. Ha El Loco módosít a taktikán, kontrákkal azért ijesztgethetnek.
Közepesen izgi spanyol kapcsolat: Iván Zamorano legendás chilei csatár, legszebb éveit a Real Madrid kötelékében húzta le, 137 meccsen lőtt 77 góljával egyike a klub legnagyobb alakjainak.


Tehát ma délután 4-től Spanyolország - Svájc, talán lesz valami élő, twitteres-közvetítős poszt, de még nem biztos, elvégre senkinek sem ajánlom, hogy egy spanyol meccs közben a billentyűzetet csattogtassa Iniesta áhítatos imádása helyett a tv előtt. Jó szórakozást, és az eddigieknél több futballélményt kívánok mindannyiunknak, ránk fér.